"jó jegyzetet írni ugyanis piszkosul nehéz"
Néha előveszem Kosztolányi Nyelv és lélek című kötetét, és elolvasok belőle egy-két passzust. Ez a könyv abba a gyűjtőkategóriába tartozik, ami az irodalmi és nem irodalmi kiadványokat mostanában jellemzi: bárhol el lehet kezdeni, és bármeddig el lehet benne jutni, amit kihámozunk belőle az mindig kerek lesz és egész.
Minek is tagadjam, nagyon irigylem Kosztolányit ezért a kötetért, és rajta keresztül mindenkit, aki a jegyzetírás szép és népszerű műfajában sikereket ért el. Igazán jó jegyzetet írni ugyanis piszkosul nehéz, közérdeklődésre számot tartó nyelvművelői jegyzetet pedig majdnem lehetetlen. Ebben ugyanis a szavak fegyverrendszerét rá kell fogni a nyelvre és úgy támadni meg, hogy közben védelmezésnek tűnjön az egész.
Az ilyesféle triplacsavar már a filoszoknak is sok lehet, a képesítés nélküli olvasók pedig eleve hányingert kaphatnak tőle. A jegyzetíró legtöbbször nem is bírja kiállni ezt a nyomást, és különféle engedményeket kénytelen tenni önmagának. Ha például, van egy kifejezetten remek nyelvművelő jegyzet ötlete, a felvezető gondolat után gyakorta rándít egyet a kormányon, és egész más irányba kezd száguldani, mint ahogy azt eredetileg eltervezte. De ne túlozzunk: száguldásról itt egyáltalán nincs szó. Kosztolányi könnyed, hegyikecskéket idéző mozgásához képest a máma írt nyelvművelő jegyzet csak szánalmas vánszorgás, bármi legyen is a téma.
Nekem is olyan érzésem van, mintha egy lomha birkát próbálnék fölterelni a hegyoldalra, pedig ez a jószág lent a völgyben még az aranygyapjút viselte. Nekem a szoftvercsárda nevű kifejezés megtalálása jelentette azt, hogy valamilyen szende mosolygással talán beleléphetnék Kosztolányi lába nyomába, de most már nyilvánvaló: ebből az egészből nem lesz semmi.
Szinte látom magam előtt Kosztolányit, ahogy szivarra gyújtva közelebb húzza a karosszékét az íróasztalához, hogy vasvázas írógépén lepötyögjön a szoftvercsárdáról valami érdemlegeset. Nekem ez, fájdalom, nem adatott meg: addig locsogtam, amíg az el nem szállt az idő. A szoftvercsárda kifejezést közkinccsé tétetem, ugyanakkor el is rakom talonba, azzal a reménykedő megjegyzéssel, hogy legközelebb talán majd többre jutok vele.
Több ilyen: http://www.regenytar.hu
